Tornázz és légy tudatos – Interjú Dr. Oláh Orsolyával a szülés utáni regenerációról

Szülés utáni regeráció, gátizom, intim torna

Hol tart a tudomány, és ebből mi elérhető Magyarországon? – erről kérdeztem Dr. Oláh Orsolya szülés- nőgyógyászt, urogynekológust, medencefenék- specialistát

Beszélgettem már a szülés utáni rehabilitáció kérdéséről erre specializálódott, magyar, de jelenleg külföldön dolgozó orvossal. Ő azt mondta, fényévekkel le vagyunk maradva a nemzetközi trendektől. Ott ahol ő dolgozik (kisvárosi kórház) az átlagos nővér többet tud a szülés utáni nem-műtéti lehetőségekről (különféle gátizom erősítő technikák például), mint egy magyar szülész-nőgyógyász. A dolog szépséghibája, hogy nem vállalta névvel a véleményét, tekintettel az erős kórházi hierarchiára és a magyar munkáira.

Dr Oláh Orsolya nőgyógyász-urogynekológust

Te hogyan látod, mennyire elérhetőek Magyarországon a legkorszerűbb módszerek?

Először visszatérnék a külföldön dolgozó kolléga véleményére, ami azért nagyon erős túlzás. Dolgoztam Németországban, egyetem alatt voltam gyakorlaton Angliában és az USA-ban is, úgy gondolom van összehasonlítási alapom.

Ez a szakterület jelenleg is nagyon komoly fejlődés alatt áll. Folyamatosan bővülnek a medencefenék anatómiájáról szóló ismereteink, ahogy egyre jobbak a diagnosztikus lehetőségek mind a képalkotókat, mind az egyéb eszközöket tekintve. Ezeket az új ismereteket folyamatosan építjük be a gyakorlatba, így változnak a műtéti technikák és nem műtéti terápiás módszerek is. Ha valami miatt ezek Magyarországon pár év késéssel történnek meg, az leginkább azért van, mert mind a modern diagnosztikához, mind a terápiához nagyon komoly összegekre van szükség, és a magyar egészségügy financiális helyzetét nem kell bemutatnom. Például egy komoly 4 dimenziós ultrahang több tízmillió forint, valószínű, hogy még évekig nem lesz elérhető minden kórház osztályán ilyen felső kategóriás készülék. Ennek ellenére ezen a szakterületen belül is találni itthon nagyon elhivatott szakembereket, akik folyamatos képzéssel igyekeznek ezt a lemaradást – ami nem fényévnyi – behozni.

A konzervatív, vagyis nem műtéti technikák nem ismeretlenek a magyar urogynekológusok, szülész-nőgyógyászok számára. A gond az, hogy egy ilyen módszer (például pesszárium vagy elektrostimulátor) egyénre szabott kiválasztása vagy a használatának a betanítása jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint egy átlagos vizsgálat. Ehhez képzett szakszemélyzetre lenne szükség, akik a terhek egy részét levennék az orvos válláról, és ki is lyukadtunk az egyre aggasztóbb magyar szakemberhiánynál. Szóval csak azt szeretném kihangsúlyozni, hogy csak azt szeretném kihangsúlyozni, hogy a főbb okai annak, hogy nehezen érhetőek el ezek a módszerek, azok a korlátozott anyagi lehetőségek, a szakemberhiány és az ezt eredményező sok hetes-hónapos várólista azokon a kevés helyeken, ahol még valahogy mégis működőképesek ezek a szakrendelések.

De elárulom, hogy például Angliában is fél éves várólista van egy urogynekológiai szakrendelésre, orvosból ott sincs sokkal több. Viszont több a gátizomterapeuta és a diplomás szakápoló, akik az orvosi vizitek között is rengeteget tudnak segíteni a pácienseknek.

Van-e ebben különbség a főváros és a vidéki kórházak között?

Bizonyos vidéki kórházakban akár jobban szervezett is lehet az urogynekológiai szakellátás, mint egy átlagos budapesti kórházban, ha dolgozik ott olyan specialista, aki össze fogja tudni az egészet, és tud kire támaszkodni, például gyógytornászra, aki nélkül szinte működésképtelen a nem műtéti terápia. De mivel Budapesten jóval több intézmény működik, így összességében még mindig könnyebben lehet eljutni olyan rendelésre, ahol kifejezetten ezzel foglalkoznak. A várólisták miatt ott sem könnyű, de könnyebb.

Egyáltalán miket nevezünk a legkorszerűbb módszereknek? Mivel lehet kezelni a szülés utáni kisebb-nagyobb kismedencei problémákat, mint az inkontinencia vagy a különféle süllyedések?

Ugye két nagy csoport van, a nem műtéti és a műtéti terápia.

A nem műtéti technikák kissé leegyszerűsített lényege, hogy a meggyengült, vagy szülés alatt traumatikusan sérült medencefenéki izomzatot megerősítsük, és így egy stabil alátámasztást hozzunk létre a kismedencei szerveknek. Ez az alátámasztás nagyon fontos ahhoz, hogy a hüvely, a húgyhólyag és a végbél normál anatómiai pozíciója fenn tudjon maradni. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy homorú tálat, amin a kismedencei szervek nyugszanak. Ezek a szervek persze egy nagyon összetett kötőszöveti szalag- és lemezrendszer segítségével vannak ott, ahol vannak. Ha ezek túlnyúlnak vagy akár megsérülnek, pl. szülés alatt leszakadnak a medencecsont belső faláról, akkor az eredeti struktúra felbomlik, és kialakulnak a különböző süllyedések és a kórélettanilag nagyon szorosan idekapcsolódó stressz inkontinencia.

A medencefenéki izomzat megerősítésével viszont csökken a kötőszövetre ható húzóerő, és fokozatosan javulhat is a kötőszövet állapota, ezáltal csökkenhet a süllyedés súlyossága és az inkontinens tünetek.

Az, hogy ez milyen mértékű javulás lesz, egyénfüggő. A most érvényben lévő elmélet szerint a kötőszöveti károsodás, túlnyúlás, szakadás nem gyógyítható, hanem végleges. Ugyanakkor sok betegnél mégsem ezt látjuk, elképzelhető, hogy ez az elmélet is változni fog, ahogy nőnek az ismereteink.

Az viszont biztos, hogy egy erős medencefenékkel a legtöbbször megállítható a süllyedéses állapot rosszabbodása, és időben elkezdve már ez is elég tud lenni a tünetmentességhez.

A leggyakrabban használt módszerek a gátizom- vagy Kegel torna. Az előbbi kiegészítéseként vagy akár önmagában a hüvelyi elektrostimuláció, hüvelysúlyok. A gátizomtorna hatékonyságának mérésére a biofeedback eszközök akár telefonos applikáció segítségével, ezek a leginkább ismertek jelenleg.

A műtéti terápián belül használatosak hüvelyen keresztül és hason keresztül végzett technikák is, köztük a laparoszkópos műtétekkel. Bizonyos esetekben jobb választás a rekonstrukciót háló vagy szalag implantátummal kiegészíteni, ha nagy az esély a műtét utáni kiújulásra.

A legújabb technikai újítás a hüvelyi lézerkezelés. Itt a technológia termikus hatással stimulálja a kollagénszintézist a hüvelyfalban és a kollagéndús medencefenéki kötőszövetben. A lézer egyelőre még a több százezer forintos kezelésnek köszönhetően kevesek számára elérhető. Egyébként is inkább enyhefokú stresszinkontinenciában és túlzott hüvelytágasság esetén effektív. Komolyabb kismedencei süllyedésben a hatása nem tűnik elégségesnek. Azt is fontos tudni, hogy a hatás csak pár évig garantált, tehát időről-időre ismétlésre lehet szükség. Egyelőre még nincs a technika mögött sok éves utánkövetés. Még időre és tapasztalatra van szükség ahhoz, hogy a hosszútávú eredmények alapján bekerülhessen az általános gyakorlatba, és ezalatt remélhetőleg csökkenhessen is valamelyest a kezelés ára. (UPDATE 2019: ez a technika azóta kikerült a szakmai ajánlásból, mivel az eredményei nem hosszútávúak) .

Hány embert érint ez, mit mond a statisztika?

A kismedencei süllyedéses elváltozások valamilyen fokban a 40 év feletti nőknek több, mint a felét érintik. A sebészi kezelést igénylő süllyedéses állapot kialakulásának valószínűsége az élet során 11% körüli, ami nagyon magas szám. Az átlagéletkor növekedésével, illetve a szülések egyre későbbi életkorra való kitolódásával ez a szám valószínűleg folyamatosan nőni fog.

A természetes szülés hívei szerint rengeteg sérülés a forszírozott szülések következménye, ezt te szakmailag hogyan látod?

Itt sérülés alatt a gát rövidtávú és a medencefenék hosszútávú sérülését is érthetjük. Tény, hogy egy rohamos szülés, és vákuum extrakció vagy egy egyszerűen nagyon gyors kitolási szak hajlamosít erre. De ugyanúgy egy nagyon hosszú tágulási szak és egy elhúzódó kitolási szak is. Sajnos el kell fogadni, hogy szülés alatt a magzat állapota, a baba biztonsága az első. A szülésznő és szülész-nőgyógyász is ezt tartja szem előtt. Mindaddig lehet az ember türelmes, amíg semmi olyan kockázati tényező nem áll fenn, ami veszélyeztetné a baba egészségét. Ilyen esetben a gyors reakció, a szülés mihamarabbi befejezése az elsődleges cél, még akkor is, ha ez a medencefenék vagy maga a gát sérülésével jár. Természetesen az okok nagyon összetettek.

De amíg Angliában a gátrepedések növekvő száma nyilvánvalóan összefügg a fogóműtétek növekvő számával, Magyarországon nem végzünk fogóműtétet. A sérülésekben az első szülés későbbi életkorra való kitolódása is közrejátszik. Az évek múltával a kismedence rugalmassága is csökken, sérülékenyebb, a gát könnyebben reped, az izmok és kötőszöveti elemek is könnyebben szakadnak vagy nyúlnak túl.

Szerinted mennyire tudnak erről a nők? Hogyan jutnak el hozzád?

Nagy általánosságban egyre tudatosabbak, egyre tájékozottabbak a szervezetük működésével kapcsolatban, amit nagyszerűnek tartok. Több ezer tagot számláló zárt facebook csoportok lehetőséget teremtenek, hogy a tagok a legintimebb, testükkel kapcsolatos kérdéseiket fesztelenül feltehessék egymásnak csupa segítő és jóindulatú választ kapva. Ez azért is szuper, mert mind az inkontinencia, mind a kismedencei süllyedések tabu témának számítottak eddig, sok-sok problémájukban magára hagyott beteggel. A csoportok és fórumok ezen változtatni tudnak. Az elmúlt évtizedben még inkább előtérbe került a betegfelvilágosítás. Így nagyon sok olyan hiteles tartalom érhető el az interneten, ahol részletekbe menő tájékoztatást kaphat az ember szinte minden betegségről. A pácienseim egy része is így talál rám, de mivel ez tényleg egy kisebb szakterület a szülész-nőgyógyászat és az urológia határán, így sok, inkább más szakterületre specializálódott kollégám is küld hozzám pácienseket.

Vannak, akik első körben gátizomterapeutát keresnek fel, és aztán tőlük jönnek át hozzám állapotfelmérésre. Nagyon fontos a szoros kapcsolat a gyógytornászok és az orvosok között, mert a gátizom megerősítése ugyanolyan fontos műtét esetén is, mint a konzervatív terápiánál. Kismedencei süllyedéses páciens nem ússza meg, hogy megerősítse a medencefenéket, az biztos.

Oláh Orsolya nőgyógyász-urogynekológust oldalunk egyik szakmai partnere, honlapja itt található.

Tetszett?

Megosztás itt: facebook
Megosztom Facebookon
Megosztás itt: email
Elküldöm emailben

További cikkek

Feliratkozom a hírlevélre

Tóth Tímea

TÓTH TÍMEA

Timi egy csodásan mozgó, remek hangú oktató, aki a hatha- és gerincjógában, valamint a táncban is otthonosan mozog. Jelenleg kortárs táncot tanít a Műhely Alapítványnál, a Jurányi Házban és a Trafó Stúdióban, valamint a Mandala Jógastúdiókban tart hatha-, gerincjóga- és flow jóga órákat. 

BIO

  • Táncos és próbavezető, modern tánc szakirány (Magyar Táncművészeti Főiskola)
  • Sportoktató OKJ 5181303
  • Jóga mozgásterapeuta
  • Ashtanga jóga oktató RYT200
  • Gerincjóga oktató RYT200
  • Hatha jóga oktató RYT200 (Mandala Jógastúdiók)

MINI INTERJÚ

Jelenleg mennyit mozogsz?

Igyekszem napi szinten mozogni, ezeknek egy része ugye az óratartás, másik része pedig a saját gyakorlásom. Attól függően, hogy mire van időm, vagy hogy hogy érzem magam éppen, ez lehet jóga, tánc, erősítő edzés vagy éppen gyógytorna. 

Mit tanácsolsz annak, aki nem talál időt a mozgásra?
Kezdje “kicsiben” 🙂 Rövidebb időtartamban, olyan mozgásformát válasszon, ami örömet ad, feltölt. Eleinte ez lehet 15-20 perc is akár, és ha ez rendszeressé tud válni, az már remek. Nagyon szuper online edzéseket, jógaórákat lehet találni a neten, amik bármikor elérhetőek, és gyakran rövidebbek is, hogy könnyebben beilleszthetőek legyenek a napirendbe. 

Mi a kedvenc motivációs idézeted?
“A változás örök” – most éppen ez 🙂

Mi jut eszedbe a szóról, hogy jóga?

Tudatosság, belső csend, megérkezés.