fbpx

Szülés utáni regeneráció műtét nélkül – Interjú Dr. Oláh Orsolyával

Hol tart a tudomány a szülés utáni regeneráció kapcsán, és mi a helyzet Magyarországon? – erről kérdeztem Dr. Oláh Orsolya szülés- nőgyógyászt, urogynekológust, medencefenék- specialistát.

Beszélgettem már a szülés utáni regeneráció kérdéséről erre specializálódott, magyar, de jelenleg külföldön dolgozó orvossal, aki azt mondta, fényévekkel le vagyunk maradva a nemzetközi trendektől. Ott, ahol ő dolgozik (kisvárosi kórház) az átlagos nővér többet tud a szülés utáni nem-műtéti lehetőségekről, mint egy magyar szülész-nőgyógyász. A dolog szépséghibája, hogy nem vállalta névvel a véleményét, tekintettel az erős kórházi hierarchiára és a magyar munkáira.

Dr. Oláh Orsolya nőgyógyász-urogynekológussal

Te hogyan látod, mennyire elérhetők Magyarországon a legkorszerűbb módszerek?

Először visszatérnék a külföldön dolgozó kolléga véleményére, ami azért nagyon erős túlzás. Dolgoztam Németországban, egyetem alatt voltam gyakorlaton Angliában és az USA-ban is, ezért van összehasonlítási alapom.

A szülés utáni regeneráció szakterülete jelenleg is folyamatosan fejlődik: bővülnek a medencefenék anatómiájáról szóló ismereteink, ahogy egyre jobbak a diagnosztikus lehetőségek mind a képalkotókat, mind az egyéb eszközöket tekintve.

Ezeket az új ismereteket folyamatosan építjük be a gyakorlatba, így változnak a műtéti technikák és a nem műtéti terápiás módszerek is.

Ha valami miatt ezek Magyarországon pár év késéssel történnek meg, az leginkább azért van, mert mind a modern diagnosztikához, mind a terápiához nagyon komoly összegekre van szükség. Egy komoly, 4 dimenziós ultrahang több tízmillió forintba kerül, ezért valószínűleg nálunk még évekig nem lesz elérhető minden kórház osztályán egy ilyen felső kategóriás készülék. Ennek ellenére ezen a szakterületen belül is találni itthon nagyon elhivatott szakembereket, akik folyamatos képzéssel igyekeznek ezt a lemaradást – ami nem fényévnyi – behozni.

Mi a helyzet a nem műtéti rehabilitációkkal ezen a területen?

A konzervatív, vagyis nem műtéti technikák sem ismeretlenek a magyar urogynekológusok, szülész-nőgyógyászok számára. A gond az, hogy egy ilyen módszer (például pesszárium vagy elektrostimulátor) egyénre szabott kiválasztása vagy a használatának a betanítása jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint egy átlagos vizsgálat. Ehhez képzett szakszemélyzetre lenne szükség, akik a terhek egy részét levennék az orvos válláról. Ezzel el is jutottunk a szakemberhiány kérdéséhez a szülés utáni regeneráció területén.

Tehát a pénzhiány és a kevés szakember az oka annak, hogy Magyarországon keveset tudunk a szülés utáni regeneráció számos műtét nélküli lehetőségeiről?

A legfőbb okai mindennek, hogy nehezen érhetők el ezek a módszerek, illetve hogy korlátozottak az anyagi lehetőségeink, nagy a szakemberhiány és az ezt eredményező sok hetes-hónapos várólista is hosszú azokon a helyeken, ahol valahogyan mégis működőképesek ezek a szakrendelések.

De elárulom, hogy például Angliában is fél éves várólista van egy urogynekológiai szakrendelésre, és orvosból ott sincs sokkal több. Viszont több a gátizomterapeuta és a diplomás szakápoló, akik az orvosi vizitek között is rengeteget tudnak segíteni a pácienseknek.

Van-e ebben különbség a fővárosi és a vidéki kórházak között?

Bizonyos vidéki kórházakban akár jobban szervezett is lehet az urogynekológiai szakellátás, mint egy átlagos budapesti kórházban: ha például dolgozik ott olyan specialista, aki össze tudja fogni az egészet, és ő is tud olyasvalakire támaszkodni, aki nélkül szinte működésképtelen a nem műtéti terápia (gyógytornászra). De mivel Budapesten jóval több intézmény működik, összességében a fővárosban még mindig könnyebb eljutni olyan rendelésre, ahol kifejezetten szülés utáni regenerációval és rehabilitációval foglalkoznak. A várólista azonban mindenhol hosszú.

Melyek most a legkorszerűbb módszerek a szülés utáni regenerációban? Mivel lehet kezelni a szülés utáni kisebb-nagyobb kismedencei problémákat, mint az inkontinencia vagy a különféle süllyedések?

Két nagy csoportot különböztetünk meg: a nem műtéti és a műtéti terápiát. A nem műtéti technikák lényege leegyszerűsítve az, hogy a meggyengült, vagy szülés alatt traumatikusan sérült medencefenéki izomzatot megerősítjük, és így egy stabil alátámasztást hozunk létre a kismedencei szerveknek. Ez az alátámasztás nagyon fontos ahhoz, hogy a hüvely, a húgyhólyag és a végbél normál anatómiai pozíciója fenn tudjon maradni.

Úgy kell ezt elképzelni, mint egy homorú tálat, amin a kismedencei szervek nyugszanak. Ezek a szervek persze egy nagyon összetett kötőszöveti szalag- és lemezrendszer segítségével vannak ott, ahol vannak. Ha ezek túlnyúlnak vagy akár megsérülnek, például szülés alatt leszakadnak a medencecsont belső faláról, akkor az eredeti struktúra felbomlik, és kialakulnak a különböző süllyedések és a kórélettanilag nagyon szorosan idekapcsolódó stressz-inkontinencia. A medencefenéki izomzat megerősítésével viszont csökken a kötőszövetre ható húzóerő, és fokozatosan javulhat is a kötőszövet állapota, ezáltal csökkenhet a süllyedés súlyossága és az inkontinens tünetek is.

Milyen mértékű javulásra számíthatunk így?

Ez teljesen egyénfüggő. A most érvényben lévő elmélet szerint a kötőszöveti károsodás, túlnyúlás, szakadás nem gyógyítható, hanem végleges. Ugyanakkor sok betegnél mégsem ezt látjuk, ezért elképzelhető, hogy ez az elmélet is változni fog, ahogy bővülnek az ismereteink. Az viszont biztos, hogy egy erős medencefenékkel a legtöbbször megállítható a süllyedéses állapot rosszabbodása, és időben elkezdve már ez is elég tud lenni a tünetmentességhez.

Melyek a legismertebb nem műtéti eljárások?

A leggyakrabban használt módszerek a gátizom/intimtorna, illetve a Kegel-gyakorlatok, az előbbi kiegészítéseként vagy akár önmagában pedig a hüvelyi elektrostimuláció, illetve a hüvelysúlyok használata. Az intimtorna hatékonyságának mérésére a biofeedback eszközök is – akár telefonos applikáció segítségével – nagyon hasznosak.

Mi a helyzet a műtéti eljárásokkal?

A műtéti terápián belül gyakoriak a hüvelyen és hason keresztül is végzett technikák, köztük a laparoszkópos műtétek. Bizonyos esetekben jobb választás a rekonstrukciót háló- vagy szalagimplantátummal kiegészíteni, ha nagy az esély a műtét utáni kiújulásra.

A közelmúlt legújabb technikai újítása a hüvelyi lézerkezelés volt. Itt a technológia termikus hatással stimulálja a kollagénszintézist a hüvelyfalban és a kollagéndús medencefenéki kötőszövetben. A lézerkezelés azonban nagyon drága, csak kevesek engedhetik meg maguknak.  Ugyanakkor fontos róla tudni, hogy inkább enyhefokú stresszinkontinenciában és túlzott hüvelytágasság esetén hatékony, komolyabb kismedencei süllyedésben nem tűnik elégségesnek. Azt is kiemelném, hogy a hatás csak pár évig garantált, tehát időről-időre ismétlésre lehet szükség.

Milyenek az eddigi tapasztalatok a lézeres műtétekről?

2018-ban a technika mögött még nem állt rendelkezésre elég utókövetési statisztikai adat ahhoz, hogy a hosszútávú eredmények alapján a lézeres kezelés bekerülhessen az általános gyakorlatba. 2019 óta pedig ki is került a szakmai ajánlásból, mert időközben kimutatták, hogy az eredményei csak rövid távra szólnak.

Hány embert érintenek a kismedencei süllyedéssel járó gondok?

A kismedencei süllyedéses különböző mértékű elváltozások a 40 év feletti nőknek több mint a felét érintik. A sebészi kezelésre pedig az érintettek 11 százalékának van szüksége, ami nagyon magas érték. Az átlagéletkor növekedésével, illetve a szülések egyre későbbi életkorra való kitolódásával ez a szám valószínűleg folyamatosan nőni fog.

A természetes szülés hívei szerint rengeteg sérülés a forszírozott szülések következménye. Mi erről a szakmai véleményed?

Sérülés alatt a gát rövidtávú és a medencefenék hosszútávú sérülését értem, amelyre egy rohamos szülés és vákuum extrakció, vagy csak egy nagyon gyors kitolási szak is hajlamosíthat. De ugyanúgy egy nagyon hosszú tágulási szak és egy elhúzódó kitolási szak is előidézheti a fenti problémákat.

El kell azonban fogadnunk, hogy szülés alatt a magzat állapota, a baba biztonsága az első. A szülésznő és szülész-nőgyógyász is ezt tartja szem előtt. Ha semmi olyan kockázati tényező nem áll fenn szüléskor, ami veszélyeztetné a baba egészségét, lehetünk türelmesek és figyelhetünk a gátvédelemre. Ellenkező esetben viszont a gyors reakció, a szülés mihamarabbi befejezése lesz az elsődleges cél, még akkor is, ha ez a medencefenék vagy maga a gát sérülésével jár. Természetesen az okok nagyon összetettek.

Mire gondolsz ezzel kapcsolatban?

Amíg Angliában a gátrepedések növekvő száma nyilvánvalóan összefügg a fogóműtétek növekvő számával, addig tudható, hogy Magyarországon nem végzünk fogóműtétet. A sérülésekben mostanában az első szülés későbbi életkorra való kitolódása is közrejátszik. Az évek múltával ugyanis csökken a kismedence rugalmassága is, sérülékenyebbé válik, a gát könnyebben reped, az izmok és a kötőszöveti elemek is könnyebben szakadnak vagy nyúlnak túl.

Mennyire tudnak erről a nők és hogyan jutnak el hozzád az érintettek?

Szerencsére egyre tudatosabbak, egyre tájékozottabbak vagyunk a szervezetünk működésével kapcsolatban, amit nagyszerűnek tartok. Több ezer tagot számláló zárt Facebook csoportok is vannak, ahol a tagok a legintimebb, testükkel kapcsolatos kérdéseiket is fesztelenül feltehetik egymásnak csupa segítő és jóindulatú választ kapva. Ez azért is szuper, mert mind az inkontinencia, mind a kismedencei süllyedések tabutémának számítottak eddig, így a betegek magukra maradtak a gondjaikkal. A csoportok és fórumok ezen tudtak változtatni.

Az elmúlt évtizedben pedig előtérbe került a betegfelvilágosítás is, azaz nagyon sok olyan hiteles tartalom érhető el az interneten, ahol részletekbe menő tájékoztatást kaphat az ember szinte minden betegségről. A pácienseim egy része is így talál rám. De mivel az én területem tényleg kisebb szakterületnek számít a szülész-nőgyógyászat és az urológia határán, sok, inkább más szakterületre specializálódott kollégám küld hozzám pácienseket. De vannak, akik első körben gátizomterapeutát, intimtornával foglalkozó szakembert keresnek fel, és onnan jönnek át hozzám állapotfelmérésre. Nagyon fontos továbbá a szoros kapcsolat a gyógytornászok és az orvosok között is, mert a gátizom megerősítése ugyanolyan fontos műtét esetén is, mint a konzervatív terápiánál. Az viszont biztos, hogy a kismedencei süllyedéses páciens nem ússza meg a medencefenék megerősítését.

Itt  találod a Kulcsár Vajda Enikő (postnatal fitness specialist PFA) által kidolgozott 7 hetes szülés utáni online regeneráló edzésprogramot:

Hurrá szültem! Szülés utáni regeneráló torna – Anyatest Projekt

dr. Oláh Orsolya az Anyatestprojekt egyik szakmai partnere, a honlapja pedig ITT található

Tetszett?

Megosztás itt: facebook
Megosztom Facebookon
Megosztás itt: email
Elküldöm emailben

További cikkek

Feliratkozom a hírlevélre

Bartha Éva

Gyógytornász-fizioterapeuta MSc, manuálterapeuta
Az Új Szent János kórház vezető gyógytornásza

Évával 2021- ben kezdtük a közös munkát-  túlzás nélkül hiánypótló és egyedülálló az  a hathetes online végezhető gátizomregeneráló program, amit közösen csináltunk! Hatalmas öröm volt rátalálni mert végtelenül rutinos,  és egy rendkívül kedves, közvetlen személyiség. Több mint 2 évtizede foglalkozik a medencefenék izmainak gyengeségéből adódó elváltozások tanulmányozásával, kezelésével. Aktív gyógyornász- a János kórházban találjátok- emellett óraadó tanár, vizsgáztató az egyetemen illetve saját magánrendelést vezet.

Éva azt írja a saját munkájáról: “Számomra a gyógytornász és védőnői diploma kombinációja a lehető legoptimálisabb végzettség a szülészet-nőgyógyászati fizioterápia magas szintű alkalmazásához. (gátizom torna, szétnyílt hasizom, symphyseolysis, kismamatorna stb.) Az egyes kórképek kezelését nem lehet különválasztani egymástól, minden esetben egy előzetes vizsgálat alapján elkészített terv mentén, komplexen kell megoldani a problémákat.

A szülészet – nőgyógyászati fizioterápián és az oktatáson kívül szívesen foglalkozom felnőtt és gyermekkori sérülések utáni rehabilitációval, ortopédiai elváltozások kezelésével. A felnőtt kliensek a traumatológia problémákon kívül főleg gerincpanaszokkal keresnek meg, gyakran fordulnak meg nálam nyaki vagy ágyéki gerincsérv, csigolyacsúszás, kopásos elváltozások okozta fájdalmak miatt.”

BIO

– 2017. Manuálterapeuta – Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar
– 2015. Okleveles Fizioterapeuta (MSc) – Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
– 2011. Gyógytornász-fizioterapeuta (BSc) – Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
– 1990. Védőnő – Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar

Posztgraduális képzések

– Evidence Based Medicine a medencefenék fizioterápiájában    
– Gátizom tréner
– McKenzie A, B kurzus
– Terrier-féle lágyrész és ízületi mobilizáció
– Kinesiotape kezdő, haladó
– 3D Scoliosis Terápia  I-II.
– Váll workshop (OMT)
– Terhes torna speciális kollégium

Érdemes feliratkozni a hírlevelünkre:
SEMMI extra zaj, csak havi 1-2 értesítés az új programokról, ingyenes tartalmakról vagy az early bird árról, akciókról. Win-win.

Mielőtt elhagynád az oldalt, érdemes feliratkozni a hírlevelünkre:
SEMMI extra zaj, csak havi 1-2 értesítés az új programokról, ingyenes tartalmakról vagy az early bird árról, akciókról. Win-win.

Tóth Tímea

TÓTH TÍMEA

Timi egy csodásan mozgó, remek hangú oktató, aki a hatha- és gerincjógában, valamint a táncban is otthonosan mozog. Jelenleg kortárs táncot tanít a Műhely Alapítványnál, a Jurányi Házban és a Trafó Stúdióban, valamint a Mandala Jógastúdiókban tart hatha-, gerincjóga- és flow jóga órákat. 

BIO

  • Táncos és próbavezető, modern tánc szakirány (Magyar Táncművészeti Főiskola)
  • Sportoktató OKJ 5181303
  • Jóga mozgásterapeuta
  • Ashtanga jóga oktató RYT200
  • Gerincjóga oktató RYT200
  • Hatha jóga oktató RYT200 (Mandala Jógastúdiók)

MINI INTERJÚ

Jelenleg mennyit mozogsz?

Igyekszem napi szinten mozogni, ezeknek egy része ugye az óratartás, másik része pedig a saját gyakorlásom. Attól függően, hogy mire van időm, vagy hogy hogy érzem magam éppen, ez lehet jóga, tánc, erősítő edzés vagy éppen gyógytorna. 

Mit tanácsolsz annak, aki nem talál időt a mozgásra?
Kezdje “kicsiben” 🙂 Rövidebb időtartamban, olyan mozgásformát válasszon, ami örömet ad, feltölt. Eleinte ez lehet 15-20 perc is akár, és ha ez rendszeressé tud válni, az már remek. Nagyon szuper online edzéseket, jógaórákat lehet találni a neten, amik bármikor elérhetőek, és gyakran rövidebbek is, hogy könnyebben beilleszthetőek legyenek a napirendbe. 

Mi a kedvenc motivációs idézeted?
“A változás örök” – most éppen ez 🙂

Mi jut eszedbe a szóról, hogy jóga?

Tudatosság, belső csend, megérkezés.